Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


                                            A cikk letölthető PDF formátumban

 

 

Generation gap – Avagy nem érti az egyik, mit akar a másik

Kocsi Sarolta Olga cikke.

Írtam még korábban egy értekezést, ami azt hiszem, témában kapcsolódhat az interkulturális kommunikáció kérdésköréhez is. Hiszen a generációs szakadék problémája jelentősen megnehezíti az interkulturális és személyközi kommunikációt egyaránt.

 

Néha nehéz meghatározni mire is vágyik az egyén, hát még mit akar elérni az egész generációja. Mindenesetre egyre inkább tágul a szakadék apáink generációi és a mai fiatalok között. A világ felgyorsulásával ez a szakadék lassan már a korosztályok közé is gátat vetett. Mind inkább kapjuk magunkat azon, hogy nem értjük miről beszél kamaszodó öcsénk, húgunk és rendszeresen sátánistának néz a nagymamánk feketére lakkozott körmünkért. A következőkben szeretném bemutatni a generációs szakadék problematikáját a társadalmunkban. Megoldásokkal szolgálni nem tudok, de remélem ez a kis áttekintés mindenkit közelebb visz a saját megoldásához.

 

A generáció fogalmának meghatározása még a témában jártas szociológusok számára is nehézkes. Mert rendkívül összetett, sok szempontú kérdéssel állunk szemben. Mannheim Károly generációfogalmából indulnék ki. (MANNHEIM 1952, 302–303.)  Ő a generációk kérdését, mint a társadalmi szerkezet olyan elemét közelíti meg, amely az életkori rétegződéshez és az életkori különbségekhez kötődik. Tehát nem csak azt tekinti mérvadónak, hogy egy generáció tagjai egy korcsoportba tartozzanak, ezen felül kulturális kapocsként kezeli azokat, akik serdülőkorukban vagy felnőttkoruk korai szakaszában szükségszerűen konfrontálódnak, ellentétbe kerülnek, egy korábban létező kultúrával és valószínűleg ennek átalakítási szándéka is megfogalmazódik bennük. Tehát a változtatás, a fennálló normák el nem fogadása a kulcsszó, nem feltétlenül az életkor. Mert lehet, nálam 10 évvel öregebb emberekkel jobban megértetem magam bizonyos kérdésekben, mint saját korosztályommal. Az eltérő érdekek érdekellentéteket szülnek, ami egymás megértésének igazi gátja. Az eltérő neveltetés, szocializációs háttér miatt mások a nézőpontok.

 

Kép

Koncz Zsuzsa és a Metró együttes

1960-1969

 

Magyarországon a „nagy generációként” az Illés, Metro, Omega zenekarok korszakát a hatvanas- hetvenes éveket szokás emlegetni. Kis hazánkba ekkor tört be a nyugati popzene, élén a beattel, tehát megtörtént az első nagy konfrontálódás a rendszerrel. Úgy emlegették magukat a fiatalok, mint akik fél szavakból is megértik egymást. Hiszen közös problémákat éltek át, ugyan az az elnyomás vette őket körül, ugyan abból akartak kitörni, egy nyelvet beszéltek. Nem voltak könnyű helyzetben, de mostanra talán még problematikusabb a helyzet. Hiszen elég nehezen lehetne megfogalmazni Magyarországon közös generációs problémát jelenleg. Ezáltal nem is ugyan azok a témák vetődnek fel az emberek, fiatalok között. Már nem, hogy fél szavakból nem értjük egymást, de még mondatokból is nehezen.  A fiatalság sokszínű szubkulturális életre forgácsolódott szét. Én ebben a sokszínűségben sok pozitívumot is látok, egyrészt megszületett végre a multikulturális párbeszéd hazánkban. Teljesen más nézeteket valló, más zenét hallgató, más könyveket olvasó fiatalok is tudnak közös nézőpontra jutni. Még is akadnak közös kérdések ez által, egyre nehezebb az underground kulturális élet sorsa, és azt hiszem, ez sokkal több fiatalt érint, mint elsőre gondolnánk. Ezáltal nem tud olyan egységes ellenkultúra kialakulni, mint a hetvenes években a csőnadrágos rockereké. És most nem arra kell gondolni, hogy a rockzene volt a kulcs, hanem a közös gondolkodás, a mainstream áramlatok közös elutasítása vált mozgatórugóvá.

Minden nagy generációnak meg voltak a maga háborúi, válságai, amik átvészelése után úgy érezhették jogosultságot nyertek a világ megváltoztatására. Habár háborúban nem volt részünk egyelőre, legalább egy fincsi válság jutott nekünk is. Az 1933-as nagy gazdasági világválság, az 1973-as olajválság után nekünk is kijutott a jóból 2008-tól. Sikerült megtapasztalnunk a  Kondratyev-ciklust  működés közben. Az igazi kérdés, hogyan fogja ez a közös élmény átalakítani a mai fiatal generáció gondolkodását a jövőről, a pénzről, a gazdaságról. Reményeim szerint a jövő fiatalja reálisabban fog gondolkodni a pénz értékéről, a hitelekről, és végül is pozitívan fog hatni a mai fiatalokra a „trauma”. Sokak számára most kezd csak jelentéssel bírni a fent tartható fejlődés kérdésköre.  Tehát újabb generációs határokat húz egy megváltozott értékszemlélet megjelenése.

 

Másképpen tekintünk az információkra, mint előttünk bármely nemzedék. Mára minden adat, évszám, kutatás, akár a világ bármely pontjáról pillanatokon belül hozzáférhető az interneten – ez nekünk közhely, egyeseknek elérhetetlen távolság. A tudás kezelésében elsősorban a szelekció vált fontossá a puszta tények megismerése helyett. Az emberiség tudása réges-rég elérte az egyetlen ember számára megismerhetőség határait. Az idősebbek számára sokszor úgy tűnik, a világ elrohan mellettük. De van egy rossz hírem, mi ugyan ezt fogjuk érezni. Legyünk bár cyber lovagok a hálón, vagy karosszékben elmélkedős régimódi bölcsész figurák. Mert mindig eljön majd egy nap, amikor már nem tudjuk tovább követni a technológiai változásokat. Ha jól adaptálódunk, ezt kitolhatjuk. Ma egy hatalmas generáció küzd az informatikai írástudatlanság problémájával. Olyan emberek, akik azért veszítették el állásukat, mert képtelenek voltak meg tanulni használni a számítógépet, és inkább nyugdíjba vonultak a tanulás helyett. Az élethosszig tartó tanulás ma már elvárás, aki nem képes megfelelni az kihullik. De egy elavult rendszerező tudásra építő, változtatásra képtelen ember mit tud ma, vagy holnap kezdeni a munkaerő piacon?

 

Késői gyermekvállalás, nagyobb szakadék, tehetjük fel a kérdést? Az elmúlt 15 évben a munkaerőpiac elvárásai egyre csak nőnek, a tanulás fontosabbá vált, mint valaha. A nők munkavállalása is növekvő tendenciákat mutat, a kétkeresős családmodellek elterjedése miatt. Tehát egyre később alapítanak családot az emberek. Míg 100 éve 14 évesen már talán többször is szült egy lány, addig 50 éve 18 éves kor felett vált ez elfogadottá. Mára viszont a karrier, és a felsőoktatás egyre későbbi életkorig tolja ki a gyermekvállalást. Ezáltal egyre nagyobb lesz a gyermekek és a szülők közötti életkori eltérés. Egészen más világban nőttek fel. A világ gyors változásai miatt olyan átalakuláson mennek át az érték és normarendszerek két korcsoport között, hogy csupán ezek összehangolása is a családi kapcsolatok kárára mehet.

 

Kép

Gyárban dolgozó nő a 40-es években

 

 

A fogyasztási szokások területén is generációs szakadék szélén táncolunk. Másként tekintünk az ételre, a tartós fogyasztási cikkekre mindenre, de talán a legradikálisabb változás az információfeldolgozást és kulturális fogyasztást érinti. A tartósítószerek és gyorséttermi ételek fogyasztása a mindennapi élet részévé vált, egyre kevesebben főznek otthon. Azok aránya, akik minden nap főznek, rohamosan zuhan. Az időhiány egyre inkább kiszorítja a hagyományos életformával együtt járó napi, meleg házi kosztot. Az ételek ízlelése és élvezete helyett a táplálkozás, mint a test szükségleteinek kielégítése vált központivá. Persze most csak tendenciákról beszélünk, természetesen mindig lesznek olyanok jelentős számban, akik ínyencek. Tehát az életmód átalakulása is okozza a generációs szakadékot, amiért nem érti, az egyik mit akar a másik, miért cselekszik úgy ahogy.

 

A kulturális fogyasztás területén a hagyományos nyomtatott könyvek kezdenek háttérbe szorulni. Ennek egyik egyértelmű magyarázata az internet egyre szélesebb körben való elterjedése. Amíg évekig a könyveladási listákat a szakácskönyvek vezették, hiszen a konyha praktikus kellékei voltak, manapság az ember egyszerűen a neten böngészik receptek után. A nyomtatott sajtó is kezd egy letűnt kor maradványa lenni. A napilapok kezdik funkciójukat veszteni, hiszen a bennük feltüntetett információk csupán emlékek az internet sebességéhez képest. Másrészt a média konvergencia miatt szerepváltás megy végbe mind a nyomtatott mind az elektronikus sajtóban.   De hogyan érthetné meg ezt egy olyan ember, aki nem képes bekapcsolni a számítógépet?  Ekkor lépnek életbe az én védő funkciók, hogy ne érezze lemaradva magát a világtól, inkább a fiatalokat hibáztatja, hogy miért nem olvasnak újságot. Pedig olvasnak, csak másképpen.

 

A generációs szakadék problémájával számos tudományág is komolyan foglalkozik, köztük a családi kommunikáció és az ifjúság szociológia. Most csak néhány olyan problémát próbáltam bemutatni, ami okozhatja a generációs szakadékok kialakulását. Remélem, sikerült leszűrni miért gondol sátánistának a nagyi, ha feketére lakkozod a körmöd, vagy miért nézel furcsán a szomszéd kamasz fiúra, mert nem lát ki a frufrujából.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.